2008. január 28., hétfő
Comments

Elhatároztam, hogy a vizsgaidőszak alatt nem fogok semmi értelmeset írni, és ezt a tervet tökéletesen teljesítettem is. Már csak azért, hogy úgy tűnjön, hogy keményen tanulok. És mondjuk ebben is van valami igazság, de az méginkább igaz, hogy az idő nagy részében nem is tartózkodtam itt Pesten. Mert minek is. Tanulni itt a koleszban úgysem tudok, mert furcsamód valami mindig "közbejön" de igazából csak az időnket ütjük el. múlt héten fenn voltam végig, de akkor is ez ment.

Na de a lényeg, hogy ma végre: végeztem. over and out. Éééééés meglett minden tárgyam, az azt jelenti, hogy 38 kredit, nem mintha dicsekedni szeretnék, mert nem szép dolog, tudom, de erre most büszke vagyok. Komolyan mondom, egyre hosszabbank érzem a vizsgaidőszakokat. Apám már három hete azt kérdezgeti folyamatosan, hogy 'hányadikán lesz vége?' meg, hogy 'a következő vizsga lesz az utolsó?' Hát most már legalább igent mondhattam neki. De ez valami kegyetlen tényleg, mert olyan még nem volt nekem, hogy tizen felüli számú vizsga legyen egy félévben. és még ha a fele kamu, akkor is valamennyire ott van a stressz az emberben. Még bennem is :)

Tegnap lementem azért Óbesterbe osztálytalálkozni, és milyen jól tettem, hogy nem hagytam ki, mert igen jó volt, lehet, azért mert kevesen voltunk. És ma meg kaptam egy ötöst - de le is izzadtam érte rendesen. És ezzel kész. Gondoltam, hogy írhatnék valami jó szaftos izgalmas vizsgázós történetet, de most hirtelen nem jut eszembe egy sem. Nem akarom lejáratni inkább se a nagyságos eltét, se magamat. Persze voltak komolytalan vizsgák, meg voltak olyan vizsgák, amit bármilyen józan paraszti eszű ember megold, és én az ilyeneket nem szeretem, de azért volt olyan, ahol előtte vért kellett pisálni, hogy meglegyen. Persze ez a ritkább, de azért akad. A legviccesebb vizsgáim egyébként a BME-n voltak, és azt a sulit sem akarom lejáratni (mondjuk ezzel is csak minket járatnám le inkább...), úgyhogy erről sem írok inkább. Igazság szerint nagyon jó magam mögött hagyni ezt az egészet, ezért nem is akarok írni semmiről - az a lényeg, hogy most egy időre VÉGE. De jó ezt leírni.

Elhatároztam, hogy a vizsgaidőszak alatt nem fogok semmi értelmeset írni, és ezt a tervet tökéletesen teljesítettem is. Már csak azért, hogy úgy tűnjön, hogy keményen tanulok. És mondjuk ebben is van valami igazság, de az méginkább igaz, hogy az idő nagy részében nem is tartózkodtam itt Pesten. Mert minek is. Tanulni itt a koleszban úgysem tudok, mert furcsamód valami mindig "közbejön" de igazából csak az időnket ütjük el. múlt héten fenn voltam végig, de akkor is ez ment.

Na de a lényeg, hogy ma végre: végeztem. over and out. Éééééés meglett minden tárgyam, az azt jelenti, hogy 38 kredit, nem mintha dicsekedni szeretnék, mert nem szép dolog, tudom, de erre most büszke vagyok. Komolyan mondom, egyre hosszabbank érzem a vizsgaidőszakokat. Apám már három hete azt kérdezgeti folyamatosan, hogy 'hányadikán lesz vége?' meg, hogy 'a következő vizsga lesz az utolsó?' Hát most már legalább igent mondhattam neki. De ez valami kegyetlen tényleg, mert olyan még nem volt nekem, hogy tizen felüli számú vizsga legyen egy félévben. és még ha a fele kamu, akkor is valamennyire ott van a stressz az emberben. Még bennem is :)

Tegnap lementem azért Óbesterbe osztálytalálkozni, és milyen jól tettem, hogy nem hagytam ki, mert igen jó volt, lehet, azért mert kevesen voltunk. És ma meg kaptam egy ötöst - de le is izzadtam érte rendesen. És ezzel kész. Gondoltam, hogy írhatnék valami jó szaftos izgalmas vizsgázós történetet, de most hirtelen nem jut eszembe egy sem. Nem akarom lejáratni inkább se a nagyságos eltét, se magamat. Persze voltak komolytalan vizsgák, meg voltak olyan vizsgák, amit bármilyen józan paraszti eszű ember megold, és én az ilyeneket nem szeretem, de azért volt olyan, ahol előtte vért kellett pisálni, hogy meglegyen. Persze ez a ritkább, de azért akad. A legviccesebb vizsgáim egyébként a BME-n voltak, és azt a sulit sem akarom lejáratni (mondjuk ezzel is csak minket járatnám le inkább...), úgyhogy erről sem írok inkább. Igazság szerint nagyon jó magam mögött hagyni ezt az egészet, ezért nem is akarok írni semmiről - az a lényeg, hogy most egy időre VÉGE. De jó ezt leírni.

pytta írta 13:33-kor

2008. január 22., kedd
Comments

Véletlenül előkerültek otthon a réges-régi Tony Hawk's Pro Skater 2, vagy 3 videóim, megnéztem őket, hát komolyan mondom megjött a kedvem a deszkázáshoz. Tavasszal mindenképpen sort kerítek rá, hogy deszkára álljak, elhatároztam. Már várom bakker. Főleg a Rodney Mullen rész motivált, megnéztem egymás után vagy háromszor. Most meg letöltöttem a Second Hand Smoke-ot, mert az nem volt meg, csak egyszer régen láttam - hát ez az az ember, akire érdemes felnézni. És olyan pandás pólóm még mindig nincs...!!!

Véletlenül előkerültek otthon a réges-régi Tony Hawk's Pro Skater 2, vagy 3 videóim, megnéztem őket, hát komolyan mondom megjött a kedvem a deszkázáshoz. Tavasszal mindenképpen sort kerítek rá, hogy deszkára álljak, elhatároztam. Már várom bakker. Főleg a Rodney Mullen rész motivált, megnéztem egymás után vagy háromszor. Most meg letöltöttem a Second Hand Smoke-ot, mert az nem volt meg, csak egyszer régen láttam - hát ez az az ember, akire érdemes felnézni. És olyan pandás pólóm még mindig nincs...!!!

pytta írta 20:25-kor

2008. január 10., csütörtök
Comments

Ha nem tudsz mit ítni, de mégis akarsz postolni, rakj be semmitmondó képeket, hogy legalább legyen valami kinézete az oldalnak.

 

Ha nem tudsz mit ítni, de mégis akarsz postolni, rakj be semmitmondó képeket, hogy legalább legyen valami kinézete az oldalnak.

 

pytta írta 20:55-kor

2008. január 4., péntek
Comments

Az a nagy igazság, hogy az "ünnepeket" mint olyat mostanában mindig erősen beárnyékolja a vizsgaidőszak - mint olyan. Főleg, amikor az ember például december 22-ére is tesz vizsgát, meg a két ünnep közé, meg hasonló hülyeségeket elkövet... De nem panaszkodom, mert mindezek ellenére azért sikerült eléggé átszellemülnöm a karácsonyhoz, és az utóbbi évek egyik legjobb szilveszterét is magam mögött tudhatom, és ennél többet az ember nem is nagyon kívánhat.

Ami pedig külön öröm, hogy túl vagyok a félév legvéresebbnek tartott vizsgáján, egy olyan tárgyból, amit még tavaly ilyenkor kellett volna elvégeznem, de mivel nálunk nincs keresztfélév, ezért most sikerült. Azért az ilyesfajta csúszások nem jellemzőek ezen a szakon, legalábbis nem olyan mértékben, mint ennél a tanárnál, úgyhogy külön örülök, hogy a hátam mögött tudhatom. Ráadául a 27-es tételt húztam, úgyhogy ezek után mondhatja nekem bárki, hogy nincs Isten, mert nem hiszem el. Ez nem volt véletlen.

De persze még nincs vége, egy kicsit mindig felüdül az ember a vizsgák után, és egséz más szemmel tekint a világra (ha sikerül akkor is, ha nem, akkor is), de aztán mindig rá kell ébredni, hogy ott a következő, és ez még nekem egészen január végéig így fog menni, még a 27-i óbesterezésnél sem lehetek nyugodt, mert másnap is jelenésem lesz, de ramélhetőleg akkor már tényleg utoljára ebben a félévben - vagy miben. De most még örülök ennek, meg az életnek, meg mindennek, és ezt nem veheti el tőlem senki!

Az a nagy igazság, hogy az "ünnepeket" mint olyat mostanában mindig erősen beárnyékolja a vizsgaidőszak - mint olyan. Főleg, amikor az ember például december 22-ére is tesz vizsgát, meg a két ünnep közé, meg hasonló hülyeségeket elkövet... De nem panaszkodom, mert mindezek ellenére azért sikerült eléggé átszellemülnöm a karácsonyhoz, és az utóbbi évek egyik legjobb szilveszterét is magam mögött tudhatom, és ennél többet az ember nem is nagyon kívánhat.

Ami pedig külön öröm, hogy túl vagyok a félév legvéresebbnek tartott vizsgáján, egy olyan tárgyból, amit még tavaly ilyenkor kellett volna elvégeznem, de mivel nálunk nincs keresztfélév, ezért most sikerült. Azért az ilyesfajta csúszások nem jellemzőek ezen a szakon, legalábbis nem olyan mértékben, mint ennél a tanárnál, úgyhogy külön örülök, hogy a hátam mögött tudhatom. Ráadául a 27-es tételt húztam, úgyhogy ezek után mondhatja nekem bárki, hogy nincs Isten, mert nem hiszem el. Ez nem volt véletlen.

De persze még nincs vége, egy kicsit mindig felüdül az ember a vizsgák után, és egséz más szemmel tekint a világra (ha sikerül akkor is, ha nem, akkor is), de aztán mindig rá kell ébredni, hogy ott a következő, és ez még nekem egészen január végéig így fog menni, még a 27-i óbesterezésnél sem lehetek nyugodt, mert másnap is jelenésem lesz, de ramélhetőleg akkor már tényleg utoljára ebben a félévben - vagy miben. De most még örülök ennek, meg az életnek, meg mindennek, és ezt nem veheti el tőlem senki!

pytta írta 17:49-kor